MOHA Kulturális és Szabadidő Sportegyesület módosított alapszabálya

Mozgás És Hagyomány Kulturális és Szabadidő Sportegyesület

módosított
ALAPSZABÁLYA

Érvényes: 2018.05.13

A Mozgás és Hagyomány Kulturális és Szabadidő Sportegyesület rendkívüli közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:

I. pont
Általános rendelkezések:

Az Egyesület neve: Mozgás és Hagyomány Kulturális és Szabadidő Sportegyesület
Az Egyesület nevének rövidítése: MOHA K.Sz.S.E
Az alapítás éve: 2002. Székhelye: 2364 Ócsa, Rákóczi utca 37/B.

A Mozgás És Hagyomány Kulturális és Szabadidő Sportegyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) alapján közhasznú civil szervezet, működését a Civil törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. Évi V. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek megfelelően végzi Magyarország egész területén,
Az egyesület jogi személy.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület közhasznúsági besorolása: Közhasznú
Közfeladatok, melyek ellátásában részt vesz:
- kulturális tevékenység a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7 pontja alapján
- sport a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15 és a 23. § (5) 17. alapján
- az Alaptörvény Szabadság és Felelősség c. részének XX. cikk (1) bekezdése alapján „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”, ez alapján támogatja a tagjainak egészségmegőrzését az ellenőrzött keretek között végzett mozgással, melyet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 43. § (1) bekezdés c. pontjában meghatározott „a sporttevékenységre és az ezzel kapcsolatos életmódra vonatkozó tanácsadás”-sal is elősegít
- Hagyományőrzés 2017. évi LXVII. törvény „III/A. FEJEZET A HAGYOMÁNYŐRZÉSSEL ÉS A NÉPHAGYOMÁNY GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK alapján.

II. pont
Az egyesület célja és feladatai: 

Az egyesület olyan kulturális, szabadidő, sport, nonprofit és közhasznú civil szervezet, amely a táncsport, a táncművészet, a mozgáskultúra a hagyományőrzés népszerűsítésével az egészségmegőrzés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés érdekében Magyarországon tevékenykedik.
Feladatának tekinti:
 Az egészségmegőrzés keretén belül gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek egészséges életmódra nevelése, egészségének megőrzése, korhatár nélküli programok szervezése, a színvonalas szórakoztatás feltételeinek biztosítása.
 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés hagyományőrzés keretén belül: táncoktatás gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek részére, a társasági viselkedés, az etikett, protokoll oktatása, zene és műsorszolgáltatás, az általános mozgásművészeti alapképzés megszervezése, táborok, családi napok szervezése.
 Táncversenyek és rendezvények szervezése, rendezése, lebonyolítása, hazai tehetséges fiatal sportolók felkutatása, támogatása, utánpótlás neveléséről való gondoskodás, táncversenyekkel kapcsolatos kulturális tevékenység, más társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés.
Az Ectv 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Tagjain kívül a szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből harmadik személyek is jogosultak részesülni a szolgáltatások fajtái szerint az elnökség által esetenként meghatározott módon.

III. pont
Az egyesület tagsága:

Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki/amely írásban nyilatkozik a belépési szándékáról, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki/amely a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalja, az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ezért évente egyszer / május 31-ig /, 5000- (ötezer) forintnak megfelelő vagyoni hozzájárulással tartozik.
A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztségeket vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.
A pártoló tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.
A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok vagyoni hozzájárulással tartoznak, ennek alapján kötelesek a megállapított tagdíjat – melynek jelenlegi összege havi 2000 /kétezer/ Forint – minden hónap 15. napjáig rendszeresen megfizetni. A tagdíj mértékét az egyesület közgyűlése indokolt esetben megváltoztathatja.
A tagság viszony megszűnése:
- kilépéssel: A tagsági viszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat kitöltésével.
- törléssel: Az Egyesület tagjai közül azt a személyt kell törölni, aki tagdíjfizetési kötelezettségének rendszeresen, felszólítás ellenére 6 hónapot meghaladóan nem tesz eleget. A törlésről rendelkező határozatot az Elnökség hozza meg, amely ellen az érintett a Közgyűléshez fellebbezhet.
- kizárással: a) meghatározott magatartások tanúsítása esetén, b) sportfegyelmi ok miatt
- a tag halálával
Az Egyesület a következő magatartások tanúsítása esetén indíthatja meg a tag kizárására irányuló eljárást:
- az egyesület tagja cselekményével veszélyezteti az egyesület gazdálkodását,
- az egyesület céljával, működésével össze nem egyeztethető magatartást tanúsít,
- a tagot jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélik, vagy jogerősen eltiltják a közügyek gyakorlásától.
A fenti magatartások megvalósulása esetén az egyesület Elnöksége a tudomásszerzést követő 15 napon belül postai úton értesíti, valamint személyesen meghallgatja a kizárással érintett személyt. A kizárásról rendelkező határozat meghozatalához egyszerű szótöbbség szükséges. Amennyiben az Elnökség a kizárásról határoz, e döntés ellen az érintett a Közgyűléshez fellebbezhet. A Közgyűlés az Elnökség határozatát a kizárással érintett személy meghallgatása után megváltoztatja, vagy hatályában fenntartja. A Közgyűlés határozatának meghozatalához a mindenkori taglétszám 50 százaléka +1 fő jelenléte szükséges. A kizárásról szóló határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az Elnökség által kizárt személy az egyesület munkájában a Közgyűlés esetleges döntéséig nem vehet részt.
Sportfegyelmi eljárást lehet folytatni a sportolóval szemben, ha:
- a hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket,
- az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket vétkesen megszegi.
Az Egyesület sportfegyelmi bizottsági funkcióit az egyesület Elnöksége látja el. A bizottságok eljárására a 34/2001. (III. 5.) Kormányrendelet előírásai irányadók.

IV. pont
Az Egyesület szervezete:

1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelő Bizottság
1. A Közgyűlés
1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. Kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszűnését vagy más egyesülettel való egyesülését, megválasztja az elnökséget és a Felügyelőbizottságot, dönt a költségvetés fő összegeiről, az egyesületi tevékenység fő irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.
1.2.. A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik, melyet az elnökség jogosult, illetve jogszabály által meghatározott rendkívüli esetben és az 5 évente tartandó tisztújító közgyűlés esetén köteles összehívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével 15 nappal előbb meg kell tenni.
A Ptk. 3:75. § (1) bekezdése „A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.”
A Ptk. 3:75. § (2) bekezdés alapján A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
1.3. A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül harmadik személy is részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást az Egyesület honlapján közzé kell tenni.
1.4. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. a döntéshozó szerv ülésén nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlés Határozatképtelensége esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
Zárt szavazás esetén szavazatszámlálók összesítik a szavazatok számát, megállapítják érvényességét, arányát.
Szavazatszámlálók személyére az elnök tesz javaslatot, azt jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatukban fogadják el.
1.5. az egyesület alapszabályának elfogadásához, illetve módosításához a jelen lévő tagok; az egyesület céljainak elfogadásához, és módosításához, az Egyesület megszűnéséhez, illetve más egyesülettel való egyesüléséhez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Nyílt szavazást kell lebonyolítani a tisztségviselők megválasztásakor.
1.6. A Közgyűlés üléseit az egyesület elnöke vezeti.
A tisztségviselők választása:
– Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés választja maximum 5 évre, akik tisztségükre újraválaszthatók.
– Az elnökség tagjainak választása nyílt szavazás útján történik.
– A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először az elnökség tagjait, majd ezt követően az elnökség tagjai közül az Egyesület elnökét kell megválasztani.
– Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több, mint felét megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyen a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.
– A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2. Elnökség
Az elnökség két közgyűlés között az Egyesület vezető szerve. Tagjai: Elnök, Alelnök (Elnökhelyettes), Titkár, és kettő elnökségi tag
2.1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület közgyűlésének összehívása,
b) a közgyűlési határozatok végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése,
c) az Egyesület szervezeti-, működési- és gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása, amely nem lehet ellentétes az alapszabállyal,
d) az Egyesület működéséhez szükséges határozatok meghozatala és végrehajtása,
e) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elkészítése,
f) az Egyesület céljainak megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,
g) a tagfelvételi kérelem elbírálása,
h) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal,
i) a közhasznúsági melléklet elkészítése, és az éves közgyűlés elé terjesztése,
j) az évi költségvetés meghatározása,
k) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
l) dönt a más szervezetben való tagsági részvételről.
2.2. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vesz az Ellenőrző Bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van.
2.3. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
2.4. Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül harmadik személy is részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatást az Egyesület honlapján közzé kell tenni.
2.5. Az elnökség a feladatok ellátására tagok, és külső szakértők felkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.
2.6. Az Egyesületet az Elnök képviseli, e jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.
2.7. Az elnök jogai és kötelezettségei:
a) a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
b) az Egyesület képviselete,
c) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
2.8. Az Alelnök (Elnökhelyettes) jogai és kötelezettségei:
Az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az Elnököt, az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
2.9. A Titkár jogai és kötelességei:
Az Egyesület házipénztárának kezelése, a számlák kezelése és nyilvántartása, hitelességének ellenőrzése mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése.
2.10. Az Egyesület képviselete:
Az Egyesület képviseletére a mindenkori Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes és a Titkár együttesen látja el az egyesület képviseletét és így történik az aláírás is. az Elnök egyedüli aláírása szükséges az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésekhez is.
3. Felügyelőbizottság:
Az egyesület csak abban az esetben választ Felügyelőbizottságot, ha az 2011. évi CLXXV. törvény 40. § értelmében az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot. {2011. évi CLXXV. törvény 40. §} vagy a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint, ha tagjainak száma 100 fő fölé emelkedik
Ebben az esetben az Elnökség 10 napon belül kötelezi magát rendkívüli közgyűlés összehívására, amely fő napirendi pontjául a Felügyelőbizottság megválasztását tűzi ki.

V. pont
A határozatok rendje:

1. A közgyűlésről, az elnökség és a felügyelőbizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:
– a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint),
– a határozatképességet,
– a véglegesített napirendet,
– a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,
– a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését,
– a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint).
3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:
– a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
– az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,
– az felügyelő biztossági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.
4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
– a határozat véglegesített szövegét,
– a határozathozatal időpontját,
– annak érvényességi körét, hatályát,
– nyílt szavazás esetén a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát, személyét (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint).
– zárt szavazás esetén a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számarányát
5. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a „Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványban, amit az Egyesület honlapján /moha.blog.hu/ is közzé kell tenni.
VI. pont Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
Az egyesület vezető tisztségviselője, elnökségének és felügyelő bizottságának tagja, az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel
eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Egyesület és szervei határozatait a Ptk. 3:18. § (2) és a 3:19. § (1) (2) pontja értelmében hozza.
A Közgyűlés, az Elnökség, illetve a Felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület elnöke, az Elnökség vagy a Közgyűlés tagja,
b) az Egyesület egyéb választott szervének tagja,
c) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, kivéve ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
d) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

Az Ectv. 39. § (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

VII. pont
Az Egyesület gazdálkodása:

Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.
A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:
– a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,
– az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
– tagdíj,
– a vállalkozási bevétel,
– adomány, támogatás, pályázati bevétel,
– egyéb bevételek.
Az Egyesület költségei:
– a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek,
– az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
– a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
– a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Az egyesület vezetősége (az Elnökség) részére díjazás állapítható meg.
A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.
Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági mellékletet, amelynek részei:
– a számviteli beszámoló,
– a költségvetési támogatás felhasználása,
– a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
– a cél szerinti juttatások kimutatása,
– a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
– a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,
– a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.
A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a közgyűlés – az elnökség előterjesztése és az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában – egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. A tagok csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelősek.
Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesület nevében és javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személy zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, továbbá az csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
A juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VIII. pont
Az Egyesület működésének nyilvánossága:

1. Az Egyesület a közgyűlés, illetve az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 15 nappal az Egyesület honlapján /moha.blog.hu/ megjelenteti a közgyűlésről szóló tájékoztatását.
2. Az Egyesület az alapszabály szerinti tevékenysége, működésének, gazdálkodása legfontosabb adatait, ezek között az éves beszámolóinak legfontosabb adatait az Egyesület honlapján évente, a közgyűlési elfogadást követő 30 napon belül megjelenteti. A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a „Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványt.
3. Az Egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket egyrészt vagy postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, vagy – amennyiben van ilyen – a jelzett partneri kört szolgáló és elérő bejegyzett sajtótermékben megjelenteti; másrészt szóróanyagként a (megfelelő jellegű) összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti.
4. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.
5. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki szabadon betekinthetnek, azokat az irattárazás helyszínén (egyesület székhelyén) tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az Elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.
6.Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, arról – a saját költségére – másolatot készíthet.

IX. pont
Az Egyesület megszűnik:

a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
b) az arra jogosult szerv feloszlatásával,
c) ha az arra jogosult szerv megszűnését megállapítja,
d) más egyesülettel való egyesüléssel.
Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a közgyűlés legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon felhasználásáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
Az egyesület megszűnésére a Ptk. 3:83. §, 3:84. §, 3:85. §, és a Sporttv. 17. §. (4)–(6) (7) előírásai az irányadóak.
IX. pont Záró rendelkezések
Az Egyesület alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzatokban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Egyesület elnöksége jogosult. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet befektetési tevékenységet nem folytat, így nincs szükség befektetési szabályzat készítésére. Az alapszabályban meg nem határozott rendelkezésekről az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzata rendelkezik. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),
- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
- 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
- 350/2011. (XII.30.) korm. rend. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
- 224/2000. társadalmi szervezet gazdálkodásáról szóló kormányrendelet,
- 2004. évi I. törvény a Sportról
- 2017. évi LXVII. törvény III/A. fejezet a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok rendelkezései az irányadóak.
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület közgyűlése 2018. május 13-én a 6/2018.(05.13.), a 7/2018.(05.13.), a 8/2017.(05.13.) határozataiban elfogadta.

Ócsa, 2018.május 13.